2014. november 20., csütörtök

Ha maradnék (film) - If i stay [2014]

Sziasztok! Ismét egy film-véleményezéssel jöttem, ráadásul most még egész frissen él bennem a film, ugyanis kb. fél órája fejeztem be és nem bírtam tovább, hogy ne írjam le a véleményt róla, most azonnal!

Olvastad a könyvet és nem szeretnéd megnézni, nehogy csalódj a filmben? Vagy meg szeretnéd nézni és kíváncsi vagy a véleményemre? Esetleg nem olvastad a könyvet, de kedved támadt megnézni a filmet?
Szeretnél egy nem mindennapi, sírós, hidegrázós, tragikus de egyben gyönyörű filmet megnézni?
Akkor olvass tovább! :)

"Mia Hall a tinédzserek gondtalan életét éli és a legfontosabb döntés, amit meg kell hoznia, nem más, mint, hogy zenei pályára készülve felvételizzen a nívós Juilliard zeneakadémiára vagy szerelmével, Adammel fűzze szorosabbra a szálakat. Azonban minden megváltozik, amikor egy felszabadult családi kirándulás tragédiába torkollik, Miának pedig élet és halál között egy sokkal fontosabb döntést kell meghoznia, amely nem csak a jövőjét, hanem egész sorsát befolyásolja. "

Igazából nem szeretném ugyanazt leírni, mint a könyvnél, de nem is fogom, mivel teljesen más érzéseket fejtett ki belőlem a regény és a film, de a kettő teljesen más érzésekre is ment rá.
Ki merem jelenteni, hogy ez volt az első film amin megkönnyeztem (nem, nem sírtam, csak megkönnyeztem), ugyanis annyira átadja az érzéseket a film, hogy az valami csodálatos. Átadja a lány kételyes érzéseit, hogy maradjon-e vagy menjen? Átadja Adam érzését a lánnyal kapcsolatban, hogy ő mennyire szereti és mindig is ezt fogja tenni. Átadja a szűlők érzését a gyerekeikkel kapcsolatban, hogy mennyire fontosak számukra. Átadja a testvéri szeretet érzését, hogy a testvérek minden körülmények között testvérek maradnak. Felnyitja a szemünket, hogy nem csak a vérszerinti rokonaink jelentik számunkra a családunkat. Felnyitja a szemünket, hogy mindig van aki mellettünk áll, még ha ezt nem is vesszük észre.
A film nézése közben alig volt olyan pillanat amikor nem futott végig a hátamon a hideg, az egészet libabőrösen és olykor mosolyogva, olykor könnyezve néztem végig. Remek érzelmi hullámvasút.
De, hogyha azt nézzük, hogy a könyv után milyen volt, akkor ami biztos: kihagytak egypár fontosabb részt, néhány rész nem teljesen úgy volta, ahogy a könyvben és a vége is más volt valamilyen szinten, de ezeket leszámítva egészen jóra sikeredett a könyv után.
És ugye említettem, hogy a könyv és a film más érzéseket tett központba. (Vagy legalábbis szerintem.) Míg a regényben jobban át lehett élni a megrázó családi tragédiát és a család fontosságát, addig a film romantikusabb irányba ment el. Kinek, hogy?
Felkeltettem a kíváncsiságodat, vagy eddig nem voltál benne biztos, hogy menézd-e? Akkor nézd meg most azonnal!
Remélem, hogy "segítettem" valakinek, vagy felcsigáztam valakit a filmmel kapcsolatban. Köszönöm, hogy elolvastátok, ha tetszett jelezd felém! :)
xoxo